15. |2009. jan. 19.|

Bocsánat, hogy ilyen sokáig húztam ezt a karácsonyi/szülinapi ajándék LJ posztot, de már nem kell többet várni, mert, nos… itt van. (taps és éljenzés). Köszi, hogy türelmesek voltatok. Vagy hogy próbáltatok azok lenni, haha. Nem is olyan régen anyu felhívott – amikor városon kívül voltam – és azt mondta, hogy vár rám egy tisztességes mérető csomag (hé!), és el kéne mennem felvenni. Tekintve, hogy városon kívül voltam, nem tudtam. De végül hazajöttem és átvettem… hazavittem az imádni való, és szokatlanul tiszta lakásomba… és a csomagolást úgy letéptem, mint ahogy egy 8 éves kisgyerek csinálná. Mire végeztem az egész lakás úgy nézett ki, mint egy disznóól; tök mindegy hogy mennyire próbáltam „rendszerezni” az ajándékokat külön halmazokba. Ahogy mindenki tudja, minden „rajongói levelet” egy nagy borítékban tartok, reménykedve, hogy egyszer majd eljutok odáig, hogy egy könyvet összehozzak belőlük. Az egyik rajongó küldött nekem egy elég nagy mappát, amibe belerakhatom őket, de mindjárt betelik! Az újabbakat valahova máshova kell tennem… biztos jó lesz.

KARÁCSONY!

 

Itt vagyok, természetesen izgatottan, az ajándékaim viselve. A vadonat új Order Of The Fly pólóm. Az alvós maszkot. És az újrahasznosított újságpapírból készített nyakláncot.

Ne aggódjatok, ha a sajátotokat nem látjátok itt! Csak lefényképeztem pár cuccot, ami jelenleg a lakásomban van. Minden jót annak, aki a “növessz koponyát” látszólag porcelán valamit küldte nekem. Imádom. Meg fogom növeszteni. Valójában már nő, hahaha.

Nagyon szórakoztatónak találom. Minden képet felrakok hamarosan, (te jó ég, már megint ígérgetek).

Egyébként mindegyikőtöknek köszi az ajándékokért. Tényleg nagyon sokat jelent. Nem vagyunk turnén… és mégmindig hallunk felőletek, rengeteg különböző módon. Legyen az a szüneten (és a király ajándékokon), vagy livejournal-on keresztül. Bárhogy. Imájuk, és tényleg nagyon köszönjük. Ahogy mondtam, ne aggódjatok, ha a saját ajándékotokat nem látjátok a képeken, van még több is, de elosztottuk őket egymás között. Megpróbálhatom felkutatni őket, de ez egy olyan ígéret, amit minden bizonnyal nem fogok megcsinálni haha… vagy soha nem fog megtörténni!!!

Más hírek. A lakótársam és én ugyanakkor sétáltunk ki a saját, külön szobánkból, hogy egy kis késő esti nassolnivalót keressünk. Végül egy kevéske mandulával, 2 túrós lepénnyel (mindegyikünknek 1) és tőzegáfonya-lével tértünk vissza. Hogyan találtuk meg egymást pont ugyanabban a véletlenszerű órában?

Ez a szerelem, tudom.

SZERETLEK TITEKET SRÁCOK!

 

(ma este nincsenek okos „cuki” becenevek) Hayley