46. |2009.07.24.|
Bocsánatot kell kérnem, hogy mostanában egyszerűen nem éreztem magam késznek az LJ munkákhoz. Ihlettelennek éreztem magam minden alkalommal, maikor a „post” oldalra kattintottam. De újra kész vagyok támadni... és ez most tetszik. Gyerünk, vitassunk meg pár dolgot!
A turné legutóbbi hete abszolút őrült volt. Nagyon sok fotózás, interjúk... Nem is beszélve a tegnapi videó felvételről. Nagyon elnyűttek vagyunk, és komolyan úgy érzem magam, mint egy zombi. Egy élő zombi. Ma reggel (vagy délután) felkeltem. Felöltöztettem magam. Ettem valamit, amire már nem emlékszem. Aztán jöttem egyenesen vissza a buszhoz, és mostmár teljesen kifulladtam. Szükségünk van egy szabadnapra! Lassan elég volt. Másrészt, a kemény munka megéri, és most éppen annak az örömeibe vetjük bele magunkat, hogy meggyőződjünk: a világ tudja, hogy új albumunk fog megjelenni. (szeptember 29.-e olyan messzinek tűnik)
Emellett. Ez a turné nem jár messze a végétől. Hivatalos „No Doubter” vagyok, és egész életemben büszke leszek, hogy kimondhatom, a Paramore a generációnk egyik legnagyobb bandájával turnézott együtt. Nem tudom elhinni. Szuper jól bántak velünk, és rengeteg új barátot szereztünk. Nem is beszélve arról, hogy egy csomó új rajongót szereztünk. A találkozások nagyon jók voltak... a showk pedig mind rültek. Mindegyik óriásinak tűnik (valószínűleg mert azok is). De most először elérzékenyültem, amikor hallottam az embereket kiabálni és tapsolni, ahogy kiálltunk a színpadra. Eljutottunk idáig, és ha holnap mindez befejeződne, alig hinném el, hogy ez tényleg megtörtént. Olyan érzés, mint egy álom, amiből soha nem akarsz felébredni. A saját turnénk is zúzni fog. Alig bírjuk kivárni, hogy közelebb és személyesebb kapcsolatunk legyen veletek. Az időpontok már megjelentek?
Beszéljünk a No Doubt-ról... Tényleg arra számítottam, hogy kevesebb összehasonlítás lesz velük, mint átlagosan... amíg ez a „Paramore Or Less” cikk megjelent. Milyen nagy pazarlása a papírnak és a tintának. Srácok, a Paramore nem készül sehova. Csak azért, mert csináltam pár dolgot egy filmnek, nem azt jelenti, hogy máris készen állok felbérelni pár embert, akik majd mögöttem tándolnak, azt énekelve, hogy „this shhh is bananas”. Szóval, nem akarom, hogy bármelyikőtök is aggódjon emiatt... noha a média akarja. Ez egy olyan sztori, amit el lehet adni, szerintem. De TI nem fogjátok bevenni.
Oké. Jeremy fingott. És meg fogok halni. Ez olyan rossz. Itt az ideje valóban elkezdeni ezt a napot. 4:30-kor... milyen szomorú. SZERETLEK TITEKET. Hamarosan beszélünk! love, hayley
|