{ hangulat | ujjongó }
{ zene | the jury & the saints }
szóval, ma repülőn voltam. Illetve, mindannyian. (most Szingapúrban vagyunk!). és amiért első osztályon voltunk, rengeteg üzletembert láttunk, ahogy pezsgőt kortyolgattak, és olyan dolgokon nevettek, amit nem is igazán értek. Szóval van ez az üzletember, aki a többi barátjával van, és pontosan ugyanolyan ruhát viselnek… egyedül az üzletember #2 szorította meg a szürke nadrágját a derekán annyira, hogy a golyói valószínűleg fulladoznak. És látom, ahogy ez történik. A képzeletemben a nadrágja semmi helyet nem hagy nekik. Nem mintha el akarnám képzelni. A legrosszabb az, hogy pont ott van a szemem előtt, és nem tudom nem nézni. A férfi horror végső állomása.
Talán kellett volna neki mondanom valamit. Őszintén, úgy éreztem, hogy jogom van hozzá. El sem tudjátok képzelni milyen látvány volt srácok. Bár mind ott lettetek volna.
Más hírek… haha… ez a turné őszintén egy millió csodát hozott számomra. Ezeken a helyeken lenni, és olyan emberekkel találkozni akik szószerint a fél világgal arrébb vannak, mint ahonnan mi jöttünk; nagyon jó volt ezeket a koncerteket végigjátszani, és mindegyikőtöket látni.
Japán hihetetlen volt. A koncertektől kezdve, a vacsorákon, vásárló körutakon és városnézésen át minden. Az eredeti támogatónkkal tudtunk dolgozni, így az egész olyan volt, mint egy nagy buli.
először fellépni a soundwave fesztiválon nem is lehetett volna jobb. Az elő zenekarunk is zúzott. A Youmeatsix-szel mindig jó lógni… és a fesztiválok is hatalmasak voltak. Köszönjük mindenkinek, aki egész nap a ragyogó nap alatt ácsorgott, csak hogy velünk lehessen. Azt hittem gutaütést kapok a színpadon, ennek ellenére megcsináltuk. Őszintén szólva, még mindig nem értem hogyan csinálja Zac, hogy végig a lehető legkeményebben csinálja…
Azt kell mondanom, hogy új-zéland hab volt a tortán. Még sosem voltunk ott, szóval talán emiatt is. Egy barátunk, rowan, a jury & the saints-ből körbevezetett minket a kedvenc helyein, és páran közölünk ott is maradtak nála, hogy filmet nézzünk és fára másszunk. Gyerekek, az eddigi legmagasabb fát másztam meg… megmutatnám a képeket, de az óceánba a blackberrymmel mentem – ami azóta halott – és rajta voltak a képek…
(MEGJEGYZÉS: Anne Hathaway lélegzetelállító, öljetek meg.)
és most itt vagyunk Szingapúrban, most először! Amikor leszálltunk a reptéren, pár őrült rajongó üdvözölt minket. Néha elszomorít, hogy nem maradhatunk ilyenkor veletek lógni. Ha lenne egy buszunk, és mi irányíthatnánk… a saját ütemtervünk csinálnánk. Sajnos mindig olyan emberek vezetnek, akik tudják hova kell mennünk ezekben a városokban, szóval ők diktálnak. Hahah, pedig akkor is jó ötlet. Amikor a saját buszunkkal mentünk, minden nap eltévedtünk. Mindenesetre, alig várom, hogy holnap végre színpadon állhassunk, és megnézni, hogy milyenek lesznek a koncertek. Fogadni mernék, hogy hihetetlenül jók lesznek.
Rohannom kell. Szerintem Jeremyt fogom baszogatni.
Nagyon imádlak titeket srácok.
ui.: a múlt héten rengeteg jó baráttal találkoztunk… és azt szeretnénk, ha meghallgatnátok őket, csak hogy tudjátok milyen fantasztikusak. Íme – Youmeatsix, The Jury & The Saints, Alexisonfire, Comeback Kid, Set Your Goals, Sunny Day Real Estate. Sok más is van, de őket a következő alkalomra tartogatom!
AJÁNLOM AZ OLDALT
